Egy építmény megismerése azzal kezdődik, mint egy orvosi vizsgálat: tetőtől talpig meg kell vizsgálni, hogy „hol beteg”.

A diagnózis felállításához az alábbi vizsgálatok elvégezése, illetve ezek részletezése válhat szükségessé:

levéltári, tervtári kutatás: az építmény megvalósulásával, illetve a fennállása óta eltelt időszakban keletkezett dokumentáció kutatása, elemzése, ellenőrzési pontok meghatározása (anyaghasználatok, szerkezeti kialakítások, utólagos átalakítások),


műszaki állapotrögzítés: egy építmény műszaki állapotának rögzítése az alábbiakra terjed(het) ki:

  • alapozás vizsgálata: talajmechanikai és hidrogeológiai vizsgálat, alapozási sík, alapozás anyagának, szilárdságának, műszaki állapotának meghatározása,
  • függőleges és vízszintes tartószerkezetek vizsgálata: beépített anyagok, műszaki állapotuk és szilárdságuk meghatározása, szerkezeti rendszerek feltárása,
  • ácsszerkezet és héjazat, kapcsolódó szerkezetek vizsgálata: szerkezeti kialakítás, károsítók, műszaki állapotok,
  • szigetelések vizsgálata: nedvesedés, hőhíd, egyéb épületfizikai anomáliák feltárása,
  • egyéb vizsgálatok: nyílászáró szerkezetek, burkolatok, felületkezelések vizsgálata, minőségi osztályba sorolás, stb.

A diagnózist követően kell a megfelelő kezelésben részesíteni „a beteget”. A kezelés lépéseit a prioritások szerinti cselekvési program határozza meg:

  • azonnali beavatkozások, további vizsgálatok meghatározása,
  • tervezési program felállítása,
  • megvalósítás lépéseinek rögzítése.

Üzenet küldése:

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Tárgy

Üzenet